Egyre több párnak okoz gondot a teherbeesés, és a megbélyegzés miatt egyedül kell szembenézniük a problémával. Tekintse meg a meddőség leggyakoribb okait és a kezelésüket.

Meddőségről akkor beszélünk, ha egy pár 12 hónap rendszeres és védekezés nélküli szexuális együttlét után sem jön létre a terhesség. Ha a nő 35 évnél idősebb, akkor a meddőség meghatározásának időkerete 6 hónapra rövidül. ¹

Bár a meddőségről és a vele járó problémákról ritkán beszélnek a nyilvánosság előtt, a szülőképes korú párok 8-12 százaléka tapasztalja. Az esetek 33-41%-ában a női meddőség, 25-39%-ában a férfi meddőség, 9-39%-ában pedig mindkét partner meddősége az ok. A párok mintegy 10 százalékánál soha nem derül ki a meddőség oka.²

A meddőség legfőbb tünete, hogy egy év védekezés nélküli nemi élet után sem sikerül teherbe esni. A fogantatás azonban még a termékenységi problémákkal nem küzdő egészséges párok esetében is kisebb csodának számít.

A legjobb esély a teherbeesésre az úgynevezett termékeny napokon van, amelyek az ovuláció előtti 5 naptól az ovuláció napjáig tartanak. A termékeny napokról bővebben itt olvashat.

A teherbeesés esélye:³

• 2% - a menstruáció első napjától számított 4. nap
• 58% - a menstruáció első napjától számított 12. nap
• 5% - a menstruáció első napjától számított 21. nap

Így viszonylag kicsi az esélye annak, hogy egy menstruációs cikluson belül természetes úton teherbe essen. Ezért termékenységi problémák esetén még fontosabb, hogy azonosítsuk az okot, és megpróbáljuk megszüntetni a problémát, így növelve az amúgy is alacsony esélyeket.

• Ovulációs zavarok - Nőknél a meddőség oka leggyakrabban ovulációs zavarokkal hozható összefüggésbe. Peteérés nélkül nincs petesejt, amelyet a spermiumok megtermékenyíthetnének. Az ovulációs zavarok egyik leggyakoribb oka a PCOS. A PCOS-ről itt tudhat meg többet.
• Endometriózis - Gyakori ok az endometriózis is, amely a nők mintegy 10%-át érinti.^{6, 7}. Ez egy olyan betegség, amelyben a méhnyálkahártya szövet a méh üregén kívülre nő. Ez befolyásolhatja a petefészkek működését, károsíthatja a petevezetékeket, és megakadályozhatja a petesejt és a spermium egyesülését.
• Strukturális rendellenességek - Bizonyos esetekben a nők meddőségét olyan szervi rendellenességek befolyásolják, mint az elzáródott petevezetékek, a méh rendellenes alakja, a méhnyak rendellenességei és a méh miómák (jóindulatú méhdaganatok).
• Idős kor - A nőknek csak korlátozott számú petesejtjük van, amely évről évre csökken. A termékenység 35 éves kor után drámaian csökken, 40 éves kor után pedig már csak 5% az esély a fogantatásra.
• Korai menopauza - Ritka jelenség, amikor a petefészkek leállnak, és 40 éves kor előtt megszűnik a menstruáció.
  

• Rendellenes spermiumműködés vagy -termelés - A férfiak terméketlenségének egyik leggyakoribb oka a herék alulfejlődése, genetikai rendellenességek, egészségügyi problémák vagy fertőzések miatt megváltozott spermiumtermelés, ami szintén befolyásolhatja a sperma minőségét.
• Spermaátviteli zavarok - Ezek a problémák gyakran szexuális gondok, például korai magömlés, anejakuláció¹, bizonyos genetikai eltérések, szervi problémák, például a herék elzáródása, vagy a nemi szervek sérülése miatt jelentkeznek.
• Hipogonadizmus - A férfi hipogonadizmus olyan betegség, amelyben a herék nem választanak ki tesztoszteront és/vagy nem termelnek elegendő spermiumot.
• Bizonyos tényezőknek való túlzott kitettség - Ha egy férfi hosszú ideig ki van téve bizonyos hatásoknak, azok befolyásolhatják a termékenységét és a spermaminőségét. Ezek közé tartoznak a peszticidek, vegyi anyagok, gyógyszerek, szteroidok, antibiotikumok, magas vérnyomás, depresszió, valamint a szaunában és pezsgőfürdőben való hosszas tartózkodás.
• Daganatterápis - A rákkezelés, beleértve a sugárkezelést és a kemoterápiát, ronthatja a sperma minőségét és termelését.
• Sterilitás - A férfi meddőség megmagyarázhatatlanul is előfordulhat, és vazektómia² után is jelentkezik.

• Étkezés - Az étkezés nagy hatással lehet a termékenységre. A terhesség tervezése során ezért ügyeljen arra, hogy minél több egészséges, változatos és feldolgozatlan ételt fogyasszon.
• Egészséges testsúly és testmozgás - Javasoljuk, hogy tartsa meg egészséges testsúlyát, mérsékelt fizikai aktivitással (heti háromszor egy óra testmozgás).
• Stressz - A társadalom, a családtervezés és a mindennapi élet nyomása sok stresszt okozhat. Ezért találja meg az Ön számára legmegfelelőbb stresszkezelési módot, és gyakorolja azt naponta.
• Rossz szokások - Amikor teherbe szeretne esni, fontos, hogy lemondjon néhány rossz szokásról. Ezért iktassák ki mindkettejük életéből a koffeint, a dohányzást és az alkoholt.

12 hónapnyi sikertelen próbálkozás után, vagy 6 hónap után olyan párok esetében, ahol a nő 35 év feletti, ajánlott orvoshoz fordulni, hogy megpróbálják kideríteni a meddőség okát.

Egy nőnél az orvos először fizikális vizsgálatot és laborvizsgálatot végez a peteérési hormonok szintjének meghatározása érdekében, de végezhet ultrahangvizsgálatot is, vagy mintát vehet a méhnyaknyákból. A következő lépés a hiszteroszkópia³, amely olyan nők vizsgálata, akiknél a méh üregének rendellenessége gyanítható.

Ha a vizsgálatok nem adnak meggyőző eredményt, laparoszkópiára⁴ kerülhet sor, amelynek során az orvos megvizsgálja a medencét, a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket a meddőség lehetséges okának feltárása érdekében.

Férfiak esetében a meddőséget spermiogram⁵ segítségével határozzák meg, amely a spermiumok minőségét meghatározó spermiumelemzés. Az orvos laborvizsgálatot és ultrahangvizsgálatot is végezhet, ahol ellenőrzi a herék, az erek és a herezacskóban lévő struktúrák megjelenését. Az összes ok ellenőrzése érdekében az orvos herebiopszia⁶ mellett is dönthet.

A kezelési módszerek és a siker nagymértékben eltérnek az okoktól és az egyéni körülményektől függően. A meddőség mindkét nem esetében kezelhető gyógyszeresen és műtéttel, ha orvos vagy nőgyógyász javasolja.

Gyógyszerek - A peteérési zavarokban szenvedő nőknél olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek növelik vagy csökkentik a petesejt felszabadulását elősegítő hormonok szintjét.

A férfiaknál a hormonális egyensúlyhiányt hasonlóan hormonterápiával (főként gonadotropinok⁷ alkalmazásával) kezelik.

Műtét - A méhproblémákkal küzdő nők számára a műtéti hiszteroszkópia jelenthet megoldást, míg az endometriózis vagy a nagyobb miómák sebészeti laparoszkópiát igényelnek.

Az orvos műtéti úton korrigálhatja a férfiaknál azokat a problémákat, amelyek megakadályozzák a spermiumok kialakulását, érését vagy ejakulációját. A herezacskóban lévő csavarodott és duzzadt vénák eltávolítására szolgáló műtét szintén segíthet a sperma minőségén.

A gyógyszerek és a sebészeti beavatkozások mellett a párok a termékenységi problémák miatt pszichológiai segítséget is kérhetnek pszichoterapeuta vagy csoportterápia keretében, illetve tanácsot kérhetnek szexológustól.

Cikkünk Önöknek is segíthet.

Ha a pszichológiai segítség, a gyógyszeres kezelés vagy a műtét nem segít vagy nem alkalmas a problémád megoldására, a biológiailag támogatott megtermékenyítés is szóba jöhet.

• INTRAUTERIN INSZEMINÁCIÓ (IUI): a spermiumok bejuttatása a méh üregébe. Ez egy kevésbé invazív eljárás, amelyet mesterséges megtermékenyítésnek is neveznek.
• IN VITRO FERTILIZÁCIÓ (IVF): a petesejtek és a spermiumok egyesülése a testen kívül történik, majd a keletkezett embriókat a méhbe helyezik.

A család bővítésének egyéb eljárásai és módjai közé tartoznak:

• Férfi spermadonorok;
• Női petesejtdonorok;
• Béranyaság.

Fogalomtár

1. Anejakuláció: az ejakulációra való képtelenség, amely fizikai vagy pszichológiai problémákból eredhet. A férfi termékeny és képes spermát termelni, de nem képes ejakulálni. Az ejakuláció hiánya nem jelenti azt, hogy a férfinak nem lehet orgazmusa.
2. Vazektómia: biztonságos sebészeti eljárás, amely a férfi meddőségét okozza. Egy rövid beavatkozás során mindkét ondóvezetéket átvágják.
3. Hiszteroszkópia: olyan eljárás, amelynek során az orvos egy kamera segítségével a hüvelyen keresztül a méh üregébe tekint. Ez lehet vizsgálat vagy a méh rendellenességeinek kezelésére szolgáló eljárás.
4. Laparoszkópia: olyan minimálisan invazív módszer, amellyel az orvos a hasüreg belsejét vizsgálja akár diagnosztikai, akár kezelési/műtéti célból. Alkalmazható a meddőség okainak megállapítására vagy kezelésére, mivel alacsony kockázatú eljárás.
5. Spermiogram: olyan spermaelemzés, amellyel a szakember ellenőrzi a sperma minőségét. Ez egy egyszerű és nem invazív eljárás, amely segíthet a meddőség okainak meghatározásában.
6. Herebiopszia: helyi érzéstelenítésben végzett eljárás, amelynek során a hereszövet egy kis darabját eltávolítják. Az embriológus ellenőrzi, hogy a szövetben vannak-e spermiumsejtek - ha vannak, akkor azok felhasználhatók-e a megtermékenyítéshez, ha pedig nincsenek, a férfit további vizsgálatokra utalják.
7. Gonadotropinok: az adenohypophysis által szekretált hormonok, amelyek az ivarmirigyek működését szabályozzák. Ezek közé tartozik az FSH (tüszőstimuláló hormon) és az LH (luteinizáló hormon).

Irodalmi hivatkozások:

1. S. A. Carson and A. N. Kallen, “Diagnosis and Management of Infertility: A Review,” JAMA, vol. 326, no. 1, p. 65, Jul. 2021, doi: 10.1001/jama.2021.4788.
2. T. Wasilewski, M. Łukaszewicz-Zając, J. Wasilewska, and B. Mroczko, “Biochemistry of infertility,” Clinica Chimica Acta, vol. 508, pp. 185–190, Sep. 2020, doi: 10.1016/j.cca.2020.05.039.
3. J. J. Stirnemann, A. Samson, J.-P. Bernard, and J.-C. Thalabard, “Day-specific probabilities of conception in fertile cycles resulting in spontaneous pregnancies,” Human Reproduction, vol. 28, no. 4, pp. 1110–1116, Apr. 2013, doi: 10.1093/humrep/des449.
4. “Infertility - Symptoms and causes - Mayo Clinic.” https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/infertility/symptoms-causes/syc-20354317 (accessed Mar. 16, 2023).
5. “Female infertility - Symptoms and causes - Mayo Clinic.” https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/female-infertility/symptoms-causes/syc-20354308 (accessed Mar. 16, 2023).
6. K. T. Zondervan, C. M. Becker, K. Koga, S. A. Missmer, R. N. Taylor, and P. Viganò, “Endometriosis,” Nat Rev Dis Primers, vol. 4, no. 1, p. 9, Jul. 2018, doi: 10.1038/s41572-018-0008-5.
7. P. Parasar, P. Ozcan, and K. L. Terry, “Endometriosis: Epidemiology, Diagnosis and Clinical Management,” Curr Obstet Gynecol Rep, vol. 6, no. 1, pp. 34–41, Mar. 2017, doi: 10.1007/s13669-017-0187-1.
8. “Male infertility - Diagnosis and treatment - Mayo Clinic.” https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/male-infertility/diagnosis-treatment/drc-20374780 (accessed Mar. 16, 2023).
9. “Male Infertility | Johns Hopkins Medicine.” https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/male-infertility (accessed Mar. 16, 2023).
10. “Infertility - Diagnosis and treatment - Mayo Clinic.” https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/infertility/diagnosis-treatment/drc-20354322 (accessed Mar. 16, 2023).
11. “Postopki oploditve z biomedicinsko pomočjo (OBMP) - UKC Maribor.” https://www.ukc-mb.si/ivf/neplodnost/zdravljenje-neplodnosti/postopki-oploditve-z-biomedicinsko-pomo%C4%8Djo-(obmp)/ (accessed Mar. 16, 2023).